Mészáros Ákos 7. a

Határtalanul 2017. Petőfi Sándor nyomában – erdélyi kirándulás

  1. 1.nap 2017.05.15 hétfő

h1

h2

Helyszínek:

Nagykároly

-          Nagykárolyi kastély

-          Belváros

-          Kaffka Margit szülőháza

-          Petőfi szobor

Szatmárnémeti

-          régi Pannónia szálló

-          Láncos Templom, Kölcsey szobor

-          Püspöki palota

Az osztálytársaim reggel 6 órakor indultak az iskolánk elől, de én Nagykárolyon csatlakoztam hozzájuk, mert lejárt a személyi igazolványom. Reggel szüleimmel az okmányirodába siettünk, ahol új személyi igazolványt csináltattak nekem. Amikor kész lett, Apával elindultunk, hogy utolérjük a többieket. Szerencsére a kirándulásból csak a buszos utazást késtem le, mert akkor értük utol őket, amikor a busz megérkezett Nagykárolyba. A Nagykárolyi Kastélyt már a tanáraimmal és az osztálytársaimmal közösen nézhettem meg.

A mai Károlyi Kastély - ami Nagykárolyban található - nem az eredeti vár, mert azt 1794-ben Károlyi József lebontatta és helyére egy új kastélyt építetett. A kastélyt inkább kényelmi szempontok szerint építették, mint védővárnak. 1894-ben Ybl Miklós tervei alapján Károlyi István is átépítette a kastélyt lovagvárrá. A kastélyban múzeum és könyvtár is működik.

Aki ellátogat a kastélyhoz, annak csodálatos látványban lesz része. Csipkés ablakaival, faragott fakorlátaival, tulipános mennyezetével visszavisz minket a barokk korba, de eközben tornyai mégis éreztetik velünk, hogy eredetileg erős védővárnak szánták az épületet.

A Károlyi Kastélyt körülveszi egy hatalmas park, amelyben egy több mint kétszáz éves platánfa és egy víztorony is található.

A nagykárolyi belváros mai képe az 1887-es tűz után alakult ki. Itt található Kaffka Margit szülőháza, Petőfi Sándor mellszobra, és az egykori Arany Szarvas fogadó is.

A Károlyi Kastély parkjának közelében található Kaffka Margit szülőháza. Az egyszerű házat szép, faragott faoszlopos tornác díszíti. Az épület oldalán emléktábla hívja fel az odalátogatók figyelmét, hogy ebben a házban született a magyar irodalom egyik legnagyobb írónője, Kaffka Margit.

A Károlyi Kastéllyal szemközti téren látható Petőfi Sándor mellszobra. A fém mellszobor márványtalapzaton áll. A szobrot, ami Petrovics István alkotása, 1994-ben állították. Megkoszorúztuk Petőfi Sándor mellszobrát ezzel tisztelegve hazafiassága, költői munkája és emléke előtt.  

Az Arany Szarvas fogadó fontos állomás volt Petőfi Sándor életében, hiszen itt ismerkedett meg Teleki Sándorral, aki Bem tábornok őrnagya volt és a szóbeszéd szerint a fogadó ablakából látta meg Petőfi Sándor Szendrei Júliát a kastély parkjában sétálni, akibe azonnal bele is szeretett. Az egykori fogadó ma már Városházaként működik.

Szatmárnémeti régi főterén található az egykori Pannónia Szálló, amit ma Dacia Hotelnek hívnak. A szállót Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervei alapján építették 1901-ben. Az építtetők kívánsága az volt, hogy magyaros stílusban építsék fel a szállót a régi törvényszéki épület helyére. Díszes épület, aminek a tetejét sötét és világoskék cserepek díszítik. A homlokzatán látható a város címere, kerámia virágdíszítések és virágalakú ablakok.

A Láncos Templom Szatmárnémeti legrégebbi református temploma, ami nevét az őt körülvevő alacsony lánckerítésről kapta. A templom karzatán lévő orgonát 1906-ban Budapesten készítették. A templom harangját 1633-ban öntötték. A szószék fából készült.

A Láncos Templom kertjében meglátogattuk Kölcsey Ferenc mellszobrát. Kölcsey Ferenc egészalakos szobrát a megszállás alatt széttörték. A széttört szobor helyére állították fel ezt a mellszobrot 1991-ben.

A szatmárnémeti katolikus Püspöki Palota több szakaszban épült, formája U alakú. A 2004-ben felújított díszterem falát az egyházmegye püspökeinek portréi díszítik. A kápolnában található oltár 1806-ban készült és az erdődi kápolnából származik, ahol 1847-ben Petőfi Sándor és Szendrei Júlia összeházasodott. A kápolnában is elhelyeztünk egy koszorút, hogy ezzel is megemlékezzünk történelmünk fontos pontjáról. Az első nap végén az utazástól fáradtan, élményekkel telve értünk Koltóra a szállásunkra, ahol hamar el is aludtunk.


  1. 2.nap2017.05.16. kedd

h3 

h5 

h7

Helyszínek:

Koltó

-          Petőfi Sándor Általános Iskola

-          Teleki-kastély

-          Szoborkert

Bódi-tó

Nagybánya

-          Szent István Torony

-          Ásványtani Múzeum

-          Belváros, Fekete Sas Fogadó

-          Teleki Magyar Ház

A második nap ellátogattunk Koltóra, egy magyar általános iskolába, ahol az ottani diákokkal Petőfi vetélkedőn vettünk részt, verseket szavaltunk és közösen fociztunk, majd átadtuk az ajándékainkat. Ebéd után folytattuk a kirándulásunkat a Teleki-kastélyba.

A Telki-kastély Teleki Sándorról kapta a nevét, aki 1825-ben vette át a birtok vezetését. Petőfi Sándor három alkalommal is járt itt. A kastély kertjében található egy kőasztal, ami anno egy somfa alatt állt, itt 28 verset írt Petőfi Sándor Szendrei Júliával eltöltött mézeshetei alatt. A kastélyban 1960-ban szobát nyitottak Petőfi Sándor tiszteletére, ami mára már múzeummá nőtte ki magát. A kastély kertjében található Petőfi Sándor és Szendrei Júlia közös szobra és két kopjafa, melyek az I. és II. világháború koltói mártírjaira emlékeztet minket. A 300 éves somfát is megkoszorúztuk, hogy tovább őrizze az alatta található kőasztal Petőfi Sándor emlékét.

A máramarosi szép Bódi tóban lehet fürdeni, vízibiciklizni és horgászni. A tó közelében még egy libegő is van. A Szent István-torony, Nagybánya szimbóluma. Az 50 méter magas torony a hajdani Szent István templom maradványa. Első toronyóráját 1628-ban szerelték fel, ami ma a Történelmi Múzeumban látható. Nyugati falába a XIX. században két címerpajzsot illesztettek.

Az ásványokat először a Megyei Múzeum állították ki, majd1988-ban az Ásványtani Múzeum megnyitotta kapuit a mostani épületbe. A jelenlegi épületben 900 négyzetméteren állítanak ki az ásványokat. A Nagybányai Ásványtani Múzeum több ritka ásvánnyal is büszkélkedik.Nagybánya régi főterén található a Fekete Sas fogadó. A főhomlokzaton emléktábla látható, melynek szövege azt hirdeti, hogy 1847-ben a Fekete Sas vendége volt Petőfi Sándor. Az épület Főtérre néző falában középkori faragványok kerültek elő a kutatások alkalmával, melyek a Szent István templomból származnak. Az épületben, a XIX. században az elegáns rendezvényeknek, bálokat, színházi előadásokat tartottak.

A koltói és nagybányai városnézés után közös táncmulatságot tartottunk a koltói diákokkal és népdalokat is énekeltünk.

  1. 3.nap2017.05.17. szerda

h8  

h9

Helyszínek:

Kolozsvár

-          Szent Mihály Templom

-          Mátyás király szülőháza és szobra

-          Farkas utcai Templom

-          Házsongrádi temető

Torda

-          Belváros

-          Református templom

Utazásunkat Kolozsváron folytattuk, ahol megnéztük a Szent Mihály Templomot, Mátyás király szülőházát és szobrát, a Farkas utcai Templomot és a Házsongrádi temetőt.

Szent Mihály Templom Kolozsvár főterén áll, ami anno a Nagypiac volt. A templomtornya a legmagasabb templomtorony Erdélyben. Ez a gótikus templom az első világháborúkor öt harangjából négyet elvesztett, de ezeket idővel pótolták. A templomot csúcsíves boltozat, mérműves ablakok, bélletes kapu díszíti, mely felett Zsigmond király címerei és a Szent Mihály arkangyalt ábrázoló dombormű látható. A templom legszebb része a gazdagon díszített barokk szószék.

A templom mellett látható a Mátyás-szoborcsoport, amely híres királyunknak állít emléket. A szoborcsoport közepén Mátyás király lovon ülve látható, mellette a fekete sereg hadvezéreivel.

A város legrégebbi lakóháza Mátyás király szülőháza. Itt szállt meg Szilágyi Erzsébet Mátyás király születésekor. Az épület falán látható két emléktábla, az egyik magyar, a másik román nyelven. Az épületben működik múzeum és főiskola is.

A Farkas utcai templomba is ellátogattunk, ami kívülről kevésbé díszes és hatalmas, mint az eddig megnézett templomok. A templomot hatalmas támpillérek veszik körül, mérművel díszített ablakai vannak. A szószéket erdélyi virágminta díszíti.

A Házsongárdi temető Kolozsvár történelmi temetőkertje. Ez a temető a sok évszázados magyar írásbeliség nagyjainak nyugvóhelye és egyben az emlékezések kegyhelye.

Utunkat Torda belvárosába folytattuk, ahol a református templomban is koszorúztunk.


  1. 4.nap2017.05.18. csütörtök

h9  

h10

Helyszínek:

Segesvár

-          Unesco Világörökség óváros

-          Óratorony

Fehéregyháza

-          Petőfi szobor

Székelykeresztúr

-          Petőfi körtefája

-          Tájház

 

Negyedik kirándulási napunkon Segesvárra látogattunk, amit a 13. században alapítottak és Erdély hét erdeje közül az egyik. Segesvár történelmi belvárosa két észre oszlik, a fellegvárra és a hegyoldalra épülő alvárosra.

Segesvár legmagasabb tornya az Óratorony, amit a 14. században építettek. Az óraszerkezet eredetileg fából készült. Az 1676-os nagy tűzvész jután a faszerkezetet fémre cserélték. Az Óratorony vastag falai biztonságos teret biztosítottak a lőszerraktárnak, a vár levéltárának és kincstárának is.

Fehéregyházára is elmentünk, ahol 1849-ben Bem apó serege és orosz cári csapatok között zajlott a segesvári csata, itt látták utoljára Petőfit. Halála után valószínűleg itt tették közös sírba a többi elesett katonával. Hősies halálukra emlékeztet minket a csatában elesett honvédek turulmadaras obeliszkje, Petőfi Sándor szobra, valamint Bem apó domborműve, amelyek egy szép kertben látogathatók. Petőfi Sándor szobrát is megkoszorúztuk, hogy tisztelegjünk ő és a többi elesett honvéd hősi halála előtt.

A negyedik napi kirándulásunkat Székelykeresztúron fejeztük be, ahol megnéztük Petőfi Sándor körtefáját.

Petőfi Sándor utolsó éjszakáját a későbbi Gyárfás kúriában töltötte, ahol a kertben található egy körtefa, ahol megírta utolsó versét az „Egy gondolta bánt engemet”, amivel megjósolta saját halálát is. Petőfi körtefája már kiszáradt, vaspántokkal van megerősítve és tetőt is építettek fölé, hogy védjék az időjárástól. A fát bekerítették, a kerítésen márványtáblát helyeztek el, rajta Kányádi Sándor verse: „Haldoklik az öreg tanú, Petőfi öreg körtefája. Azt beszélik ő látta volt verset írni utoljára”


  1. 5.nap2017.05.19. péntek

h11 

h12

Helyszínek:

Nagyenyed

-          Nagyenyedi Kollégium

Körösfő

-          körösfői templom

Utazásunkat Nagyenyeden folytattuk, ahol Apafi Mihály erdélyi fejedelem rendeletére a kollégium épült meg 1662-ben. A Kollégium épületegyüttese Nagyenyed szívében, a Vártemplom bejáratával szemben áll. Az együttes műemlékileg legértékesebb épületei a főépület, a laboratóriumok (a régi elemi iskola), a mai elemi iskola, a tornacsarnok és a Bagolyvár. Utazásunk utolsó állomása Körösfő volt. Itt megnéztük a református templomot, amely a község központjában található. Festett kazettás mennyezete a 18. században tevékenykedő Umling Lőrinc munkája.

Hazafelé a vásárban elköltöttük a maradék pénzünket, és Király-hágónál megálltunk fényképezkedni.

Az erdélyi kirándulás alatt sok helyszínen jártunk, sok számunkra fontos történelmi helyet bejárhattunk.

Örülök, hogy részt vehettem a Határtalanul kiránduláson.